Székletproblémák

Széklet és szaga elárulja a bélproblémánkat

Az, hogy a székletről ciki beszélni, kulturális konvenció. Pedig a régmúlt gyógyítói még a beteg megtekintése, valamint váladékai, vizelete és ürüléke alapos vizsgálata alapján mondtak véleményt. Persze ma korszerű, csillogó diagnosztikai eszközeink vannak, melyekkel a szervezet mélyébe is be tudunk tekinteni, de a széklet vizsgálata azért nem sokat veszített jelentőségéből. Ennek ellenére mára alig tudunk róla valamit. Az is fontos, hogy ne csak a betegekkel foglalkozóknak legyenek megfelelő információi a székletről, hiszen a széklet formájának, állagának, színének, szagának gyors és rendszeres ellenőrzése fontos információkkal szolgál emésztőrendszerünk egészségi állapotáról. Manapság a homeopátia, illetve az orvosi diszciplínák közül a gasztroenterológia képviselői szegeznek a betegeknek leginkább a székletükre vonatkozó kérdéseket. És sajnos ezekre a kérdésekre gyakran nem is tudunk válaszolni, mert nem nézzük meg, mert kínosnak érezzük.

Ezen szeretnénk most változtatni. Igenis fontos, hogy tisztában legyünk avval, hogy székletünk milyen, és a különféle variációk miről árulkodnak.

Bár hazánkban az egészségügy hozzáférhetősége jónak számít, ez nem mentesít minket az alól, hogy saját egészségünk a mi személyes felelősségünk, és legalább annyit illik és hasznos tudni, hogy működéseink, váladékaink és ürülékünk mely elváltozásai azok, melyek az egészségestől eltérő állapotra/működésre utalnak. Magyarán melyek a figyelmeztető jelek, melyek a normálistól eltérő viszonyokra utalnak.

Először is tisztázzuk, hogy milyen a normális széklet

Normális esetben, azaz egészséges állapotban naponta, reggel kellene nem kemény, formált, a WC csészét nem megfogó, nem bűzös, könnyen kiürülő székletet ürítenünk.
A természetgyógyászat szerint a főétkezések számával azonos székletürítés az ideális. Lehet, mindenesetre az már a napi elfoglaltságaink miatt többségünk számára zavaró lenne, ugyanakkor a naponkénti, rendszeres időben történő, lehetőleg reggeli székletürítés fontos alapeleme az egészségnek.
Normális széklet esetén gyakorlatilag nem lenne szükségünk WC-papírra, mert az egészséges széklet szinte nem is okoz szennyeződést a végbéltájékon. Ezen talán el sem gondolkodott a kedves olvasó, pedig –feltételezem- kevésszer látott őzikét, vagy mókust a hóna alatt tekercs WC-papírt szorongatva a bokrok közé szaladni. A természetben az a „természetes”, hogy nincs szükség WC-papírra. Lehet az Ön számára is egy fokmérő, egy napi visszajelzés, hogy a WC-papíron lát-e székletnyomot, vagy sem.

Széklet szaga

Első sorban a fehérjék emésztésén múlik a széklet szaga. Hogy kinek-kinek sok, vagy kevés az elfogyasztott fehérje, azon is múlik, hogy tud-e vele a szervezete mit kezdeni. Ha nem, akkor a széklet rendkívül bűzös lesz, mert a nem korrekt módon megemésztett fehérjék a bélben megtelepedő baktériumok rothasztó funkciói kapcsán káros bomlási folyamatokon mennek keresztül. A jól emésztett széklet szaga nem átható, sőt azoknál, akik sikeresen eltalálják a számukra megfelelő rostban gazdag étrendet, a széklet majdnem szagtalanná válik.

A szag erjedéses, „alkoholos” jellege a szénhidrátemésztés zavarára utal. Ilyenkor olyan baktériumok szaporodnak el a bélben, melyek a megfelelő emésztőnedvek hiányában béltartalomban maradó egyszerű és összetett szénhidrátokat fermentálják.
A fehérjék és szénhidrázok emésztési zavarai mellett a zsírok emésztési problematikája inkább a széklet színében és állagában okoznak elváltozást. A széklet nehezen lehúzható, úszik a WC csészében, halvány színű, agyagszerű állagú, és nehezen kiürülő, kenőcsös, gittre emlékeztető. Mindhárom fő tápanyagtípus emésztési zavara súlyos problémákat von maga után. Allergiák, hiányállapotok lehetnek a következmények az emésztési problémákon felül, de maguk a kiváltó betegségek is diagnosztizálandók és kezelendők. A széklet pontos megfigyelésével fontos adatokkal tudunk szolgálni a minket kezelő orvosnak, vagy természetgyógyásznak, illetve a széklet változásai rámutatnak arra is, hogy a választott kezelés hatékony-e.

Széklet mennyisége

Normálisan 100 és 400 gramm közt változik egy átlagos testtömegű ember által ürített napi székletmennyiség. Mivel a normál állag melletti tömegnövekedést a pluszban bevitt növényi rostok eredményezhetik, a nagyobb mennyiségeket nem kell kórosnak ítélnünk, hacsak nem tűnik a széklet emésztetlennek, ha nem ismerhetők fel benne szinte az étel elfogyasztásakor jellemző állapotban lévő összetevők.
Inkább a kicsi mennyiségek jelentenek problémát, amikor felmerül a bél nem megfelelő kiürülésének esélye.

A székrekedés, azon túlmenően, hogy kellemetlen, rendkívül egészségtelen. A normálisnál több ideig a bélben pangó székletből mérgező anyagok szívódnak vissza a szervezetbe, melyek mennyiségét a túl hosszú ideig tartó bakteriális fermentáció is fokozza. Az erőlködés, préselés igen nagy mértékben árt a bélfalnak, a medencefenék izomzatának és az egész szervezetre kiterjedve a keringési rendszernek, annak mind verőeres, mind visszeres részét túlterhelve.

Széklet állaga

A széklet állagával foglalkozó tudományos skálát a Bristoli Egyetemen dolgozták ki, dr Ken Heaton nevéhez fűződik. Első alkalommal 1997-ben publikálták a Scandinavian Journal of Gastroenterology oldalain.
A gasztroenterológia szívesen átvette és alkalmazza ezt az osztályozást, mely megkönnyíti a beteg és orvos közti kommunikációt és nyomon követhetővé teszi a széklet változásain keresztül a beteg állapotának alakulását, az elrendelt terápia sikerét. A skála alapján mindenki számára egyszerű az ürített széklet kategorizálása.

A Bristol széklet skála  hét féle székletet különböztet meg a következők szerint:

1. típus: különálló kemény, bogyókból álló széklet, melyet nehéz kiüríteni
2. típus: kolbász alakú, de jól láthatóan bogyókból összeálló, darabos
3. típus: mint a kolbász, de a repedések láthatók a felületén
4. típus: mint egy kolbász vagy kígyó, sima és puha, könnyen ürül
5. típus: kolbászszerű részek puha részekkel váltakozva
6. típus: a puha székletdarabkák széle felázott
7. típus: vizes, szilárd részecskéktől mentes, teljesen folyékony

Az első két típus egyértelműen székrekedéshez társul és megnövekedett tranzitidőt jelent.

A harmadik és negyedik típus jelenti az egészséges székletet.

A skála ötödiktől a hetedikig terjedő típusai pedig hasmenésre, a normálisnál rövidebb tranzitidőre, csökkent vízvisszaszívásra utalnak.

Szokatlan jelenségek a székletben

Székletben vér

A széklet felszínén megjelenő sötét piros, de nem alvadt vércsíkok többnyire a végbél záró mechanizmusának részét képező puha, erekkel teli párnácskák hámjának sérüléséből származnak. Ezeket a képleteket -ha megnagyobbodnak és panaszt okoznak- aranyérnek hívjuk. Többnyire a záróizomzaton belül, attól a bél ürege felé elhelyezkedő belső csomók a panaszok okai, de előfordul, hogy a végbélnyílás környéki vénás képletek kitágulása is problémát okoz. A széklet állagának rendezése általában segíti a gyógyulást, de előfordul hogy ambuláns, vagy kórházi műtét hoz csak megoldást.
Ne felejtkezzünk el a hazánkban gyakori vastag- és végbéldaganatokról sem. Sajnos a nagyobb polipok és a daganatok sérült felszínéről származó vér is lehet a leírt jelenség oka, ezért a kivizsgálás feltétlenül fontos.

A széklettel keveredett, de nem emésztett vér leginkább gyulladásos bélbetegségekre utal, de daganat és fertőzés is lehet a háttérben. Vizsgálatra ez esetben is szükség van. A székletben lévő emésztett, vagy részlegesen emésztett vér a székletet többnyire feketére festi és rendkívül bűzössé teszi. Ez emésztőrendszeri, főképpen az emésztőrendszer felsőbb részeiben, gyomorban és a vékonybélben kialakult vérzésre utal. Minden esetben azonnali segítséget kell kérni, mert a kezeletlen vérzésnek nagyon súlyos kimenetele lehet.
Azonban a fekete szín is lehet normális az esetben, ha sok vért tartalmazó ételt fogyasztottunk, netán széntablettát vettünk be, vagy vaskészítményt szedünk.

Székletben nyák

A széklet felszínén megjelenő kevés nyák normális jelenség. A nyákot a bélfalban elhelyezkedő speciális sejtek termelik a béltartalom továbbítását elősegítendő. A jelentős mennyiségű, netán a széklettel keveredett nagyobb mennyiségű nyák azonban kóros jelenség, és többnyire a bél gyulladásos betegségeinek tünete, de bizonyos fertőzések kísérő jelensége is lehet.
Arra érzékeny embereknél a tej és tejtermékek túlzott mennyiségű fogyasztása is fokozott nyákelválasztást provokál. Ilyenkor a megfelelő diétás lépések eredményt hoznak.

Gyanús képletek, paraziták

Sajnos a bélben megtelepedő paraziták elég gyakori „lakóink”. A közegészségügyi viszonyok javulása sokat tett a visszaszorításuk érdekében, de jóval gyakoribbak a parazita fertőzések, mint gondolnánk rájuk.
Ha a székletben mozgó, féregszerű képleteket látunk, tegyünk el belőle mintát, és juttassuk el az ÁNTSZ megfelelő laboratóriumába vizsgálat céljából.
Érdemes parazita fertőzésre gondolni hasi fájdalmak, indokolatlan fogyás, allergiás bőrjelenségek esetében is.
Nem haszontalan megoldás a biorezonanciás vizsgálat sem, melynek bizonyos típusai egészen pontos képet adnak a szervezet parazitás fertőzéseiről akkor is, ha a paraziták nem a bélben helyezkednek el. Utóbbi esetben a széklet parazita vizsgálata értelem szerűen nem hoz eredményt. Kiváló eszköz e célra pl. a Sensitiv Imago készülék.

A rostban gazdag ételek fogyasztása, a sok folyadék (leginkább tiszta víz) ivása és a rendszeres testmozgás segítenek fenntartani a belek egészséges működését. Napi körülbelül 20-25 gramm rost bevitele ajánlott a nemzetközi ajánlások szerint. Azonban egyénileg a szervezet igénye lehet ennél (jóval) magasabb..
Magas rosttartalmú ételek, pld. a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása nagyon fontos, de a mindennapok során általában szükségessé válik magas rosttartalmú készítmények fogyasztása, hogy az emésztésünket rendezni tudjuk és a széklet mennyisége, állaga és kiürülésének gyakorisága megfelelő legyen.

Forrás: https://www.gpnotebook.co.uk/simplepage.cfm?ID=x20100606160645260465